„Szójamentes”, „laktózmentes”, „gluténmentes” jelöléssel ellátott élelmiszereket vizsgált a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a megtévesztő jelölés tükrében. A vizsgálat célja az volt, hogy a „mentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek megfelelnek-e a jogszabályi előírásnak, illetve az élelmiszerek címkéjén a gyártó által feltüntetett adatoknak.
A génmódosított növények és élelmiszerek használata mindig is megosztotta a közvéleményt, mind a termesztésükre, mind a forgalmazásukra rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak az EU-ban. 2015 áprilisa óta a tagállamok dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e a GMO-növények termesztését. Honnan lehet tudni, hogy fogyasztunk-e génmódosított élelmiszert? Mi az a GMO? Cikkünkből most megtudhatja.
Megdöbbentő eredményt hozott az ICRT (Consumer Research and Testing) nemzetközi tesztje. A vizsgálatban szereplő autós gyerekülések közül számos olyan típus van forgalomban az európai piacokon, amely nagy mennyiségben tartalmaz az egészségre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat. Ezek a típusok hazánkban is kaphatók.
A Costa Crociere hajótársaság és az olasz fogyasztóvédelmi egyesületek megállapodást kötöttek a január 13-án balesetet szenvedett Costa Concordia utasainak nyújtandó kártérítés feltételeiről és a baleset előtt lefoglalt utak visszamondásának lehetőségéről.
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság 13 tagállam, köztük Magyarország ellen a tojótyúkok nem megfelelő tartási körülményei miatt. A tagállamoknak 12 évük volt az uniós szabályok átvételére, így viszont egymilliárd tojás vált egyszerre illegálissá az uniós piacokon.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint a Spar önellenőrzése nem cáfolja azt a tényt, hogy a tavalyi hatósági vizsgálatok többször is mikrobiológiai szennyezettséget mutattak ki az általa forgalmazott ásványvízben.
A Budapesti Műszaki Egyetemen bemutatták a „A vasúti közlekedés társadalmi, gazdasági helyének és szerepének elemzése, a fejlesztés fő irányainak behatárolása” című tanulmányt, amelyet a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar kutatói jegyeznek.
Válság ide, válság oda, reklámdömpingben élünk. Az AGB Nielsen Médiakutató adatai szerint 2011-ben naponta átlagosan 9268 reklámot vetítettek a hazai csatornák. A legtöbb hirdetés az „általános szórakoztató” csatornákon került adásba, ezt követte a „film”, majd az „ismeretterjesztő” csoport. A legnépszerűbb reklámot közel 2,8 millióan látták. Ráadásul úgy fest, még nem unjuk az áradatot: az egy percre jutó napi reklámnézési idő (22,3 perc) ugyanis növekedett!
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
