„Szójamentes”, „laktózmentes”, „gluténmentes” jelöléssel ellátott élelmiszereket vizsgált a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a megtévesztő jelölés tükrében. A vizsgálat célja az volt, hogy a „mentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek megfelelnek-e a jogszabályi előírásnak, illetve az élelmiszerek címkéjén a gyártó által feltüntetett adatoknak.
A génmódosított növények és élelmiszerek használata mindig is megosztotta a közvéleményt, mind a termesztésükre, mind a forgalmazásukra rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak az EU-ban. 2015 áprilisa óta a tagállamok dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e a GMO-növények termesztését. Honnan lehet tudni, hogy fogyasztunk-e génmódosított élelmiszert? Mi az a GMO? Cikkünkből most megtudhatja.
Megdöbbentő eredményt hozott az ICRT (Consumer Research and Testing) nemzetközi tesztje. A vizsgálatban szereplő autós gyerekülések közül számos olyan típus van forgalomban az európai piacokon, amely nagy mennyiségben tartalmaz az egészségre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat. Ezek a típusok hazánkban is kaphatók.
Elkezdődött az iskola, és vele együtt a sakkozás az idővel. Teniszezzen a gyerek vagy fontosabb a nyelvtanulás? Nehéz döntés, sok pénz, energia, míg megtaláljuk a megfelelő órákat. Ma már nem meglepő, ha a háromévesek is különórára járnak, trendi lett a minél előbb elkezdett nyelvtanulás, és persze a készségfejlesztő központok is beálltak a sorba. De vajon mit teszünk mi?
A Tolna Megyei Békéltető Testület ügyei közül ismertetünk most kettőt. Míg a félbehagyott gépkocsi-beállóval kapcsolatos panasznál a vállalkozó egyáltalán nem működött együtt a testülettel, a patthelyzetté alakuló tömlővita végére mégis csak pont került.
Posta. Délelőtt tizenegy lehet. Kígyózik a sor. Helyesebben: kígyóznak a sorok, mert ahány üvegablak, annyi girbegurba, alkalmi csoportosulás. Kínszenvedés az egész. A légkondi kikapcsolva. A padló ragacsos. Bűz van. Az újságárus, aki lényegében egy komplett kis trafikot működtet az ajtó melletti lépcsősorra „ráültetett” bodegában, megint elment valahová társalogni. Csak egy üzenetet lógatott ki gyűrött papiruszon: „Mindjárt jövök!”. Hát nem jön. Aki nála venne bélyeget, pórul jár, mert hiába vár. A percek elosonnak, elröpülnek, a délelőttnek befellegzett; olyan érzés kerít hatalmába, mintha beszippantott volna egy fekete lyuk.
Lerobban az autó, elromlik a hűtőszekrény, beázik a tető. Mindennap érnek bennünket efféle bosszúságok. Ha a jótállási, szavatossági határidő letelte után történik a meghibásodás, akkor már fizetnünk kell a javításért. Már ha lehet javítani, hiszen számtalanszor előfordul, hogy a szerelő széttárja a karját: az 5-6 éve vásárolt mosógéphez, televízióhoz nincs alkatrész.
Az egyik elektronikai multi idén májusban, nagy hírverés közepette piacra dobott egy forradalmian újnak mondott típusú, sok más mellett mobiltelefonnak is használható készüléket. Eltelt azután nem egészen két hónap, és az eladási adatok vártnál kedvezőtlenebb alakulása miatt a cég már be is jelentette, hogy a típus gyártását befejezik, a megmaradt készleteket kivonják Európából és Észak-Amerikából. Hova ez a nagy sietség, miért a kapkodás? Erre keressük a választ, a nemzetközi teszt tanulságait segítségül hívva.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
