Tudta ezt?
Szabálytalan mérések – többet fizetünk!
A csomagolóanyagot is hozzámérik
2015. május 6.,
NFH/SV
Az élelmiszer-áruházláncoknál minden ötödik próbavásárlásnál, míg a kisebb élelmiszerüzleteknél minden negyedik próbavásárlásnál állapítottak meg többletszámolást az ellenőrök. A tapasztalatok szerint egy vásárlásnál átlagosan 207 forinttal kellett többet fizetni szabálytalan mérés miatt. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) ellenőrizte az üzletek mérési gyakorlatát.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság azt javasolja a vásárlóknak, hogy ha hasonlókat tapasztalnak, rögtön szóljanak az eladónak. Kérjék meg arra, hogy a mérleget nullázza le, miután a csomagolóanyagot rátette, vagy szólítsák fel a kereskedőt, hogy – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a mérést a vásárlók számára is jól látható helyen végezze el.
Nem hitelesített mérlegek, a csomagolóanyagot is hozzászámolják a termékhez, kartonpapír a mérleg alatt, és egyéb trükkök az elhelyezésnél. Ez csak néhány szabálytalanság, amellyel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai találkoztak, mikor az üzletekben a többletszámolást vizsgálták. Az adatok szerint minden ötödik próbavásárlásnál többet mutatott a mérleg. Azaz például több felvágottat fizettettek ki, mint amennyit vásároltunk.
A többletszámolás oka a legtöbb esetben az volt, hogy a mérést végző alkalmazottak a termék tömegébe a csomagolóanyagot is belemérték. Ez pedig szabálytalan, az a kereskedő, aki így jár el, megtéveszti a vásárlókat.
Szintén jogsértő, amikor a valódi mennyiségnél azért mutat többet a mérleg, mert az pontatlanul van beállítva. Volt, hogy kisebb súlypótló eszközzel trükköztek az üzletben, vagy a méréshez manipulált súlyt használtak.
Előfordult továbbá, hogy a mérlegeléshez használt súly aljára tettek egy érmét, amely miatt már nem a valós mennyiséget mutatta a műszer. De arra is volt példa, hogy kitámasztották a mérleget, hogy másként billenjen, az így mért mennyiség szintén nem valós.
Az úgynevezett tömegre értékesített termékek próbavásárlásánál kollégáink minden esetben vizsgálták a kiszolgáláshoz használt mérlegek hitelességét is. Több száz üzletben fordult elő, hogy a mérleg hitelessége az ellenőrzés idején már lejárt. A legtöbb ilyen szabálytalanság kisebb élelmiszerüzletekben, vásárcsarnokokban, piacokon, hús-hentesáru üzletekben fordult elő.
A vállalkozók nem tudták, hogy a mérlegeket 2 évente hitelesíttetni kell. Volt olyan mérleg, amelynek a hitelesítése az ellenőrzés idején 5 éve lejárt.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
