Míg 1989-ben hetente több, mint egyszer (gyakoriság: 1,4), 2005-ben hetente már közel négy alkalommal (gyakoriság: 3,7), addig 2012-ben ennél is gyakrabban fogyasztott a lakosság ásványvizet (gyakoriság: 4,3). A szódavíz népszerűsége ezzel szemben a rendszerváltás körül mért 60 százalék után 2012-ben hasonló arányú – 57 százalékos – kedveltségnek örvend, fogyasztási gyakorisága ellenben egyre csökken a GfK Étkezési szokások felmérés adatai szerint.
 
A GfK napi fogyasztási cikk vásárlásokat nyomon követő Háztartáspanelének adatai szerint a 2011. évi csekély mennyiségi visszaesést követően 2012-ben ismét növekedett az ásványvíz-értékesítés: mennyiségben 1,3 százalékkal, értékben viszont közel 8 százalékkal vásároltak többet a háztartások. Ennek oka pedig nem csupán az infláció. A forgalomból egyre nagyobb arányt képviselnek az olyan értéknövelt termékek, mint az ízesített vizek és a gyártói márkák súlya is növekedett a kereskedelmi láncok termékeivel szemben. Egyúttal emelkedett a viszonylag magasabb árszinttel jellemezhető – független és lánchoz tartozó – kisboltok szerepe az értékesítésben, miközben a hipermarketek piacrésze csökkent, a szupermarketeké és a diszkontláncoké pedig stagnált.
 
Az ásványvizek vásárlói köre meglehetősen tág – éves szinten tízből kilenc magyar háztartás vásárol a kategóriából –, és azon kevés kategória közé tartozik, amelynek vásárlói köre nem szűkült, sőt bár nagyon kis mértékben, de bővülni is tudott. Ugyanakkor megállapítható, hogy a háztartások jellemzően egyre kevesebb csatornában vásárolják meg a számukra szükséges ásványvizet.

Az ízesített ásványvizek esetében a legdinamikusabb a fejlődés és bár a teljes kategória forgalmának mennyiségben csak 5, értékben viszont közel 10 százalékát adja, közel 20 százalékos növekedést produkált 2012-ben. Különösen jelentős az ízesített vizek vásárlókörének bővülése: évente mintegy 5 százalékponttal gyarapodva 2012-ben már meghaladta a 30 százalékot.