A BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet egy minap nyilvánosságra hozott felmérése rámutatott: a megkérdezett vásárlók 90 százaléka elégedetlen az „EU-gyártó” feltüntetéssel. Ők ugyanis arra kíváncsiak, hogy konkrétan melyik állam az előállítója egy-egy terméknek. A vásárlók mindenekelőtt a minőségi és biztonságos eredetű élelmiszer kritériumait említik akkor, amikor a gyártók pontos feltüntetését követelik. A helyzet 2014 decemberétől javulhat, akkor ugyanis hatályba lép az Európai Bizottság rendelete, melynek értelmében öt húsfajta, valamint a tej esetében pontosan kell feltüntetni a termék származási helyét.
 
A legújabb botrány is jelzi: nincs idő a késlekedésre. Most a Findus márkajelzésű fagyasztott lasagne-termékekről derült ki, hogy javarészt lóhúst tartalmaznak. Korábban az Egyesült Királyságban a hamburgerhúsról derült ki, hogy „szennyezett ló-DNS-sel”. A Findus hasonló ügyekbe keveredett Romániában és Lengyelországban is. Utóbbi országokban jelenleg is tart a nyomozás, az ügy részleteinek felderítése.
 
A legfőbb problémát az állatorvosi gyógyszer, a „BME” a húsban való megjelenése okozza, az ugyanis emberi fogyasztásra alkalmatlan. A sokadik botrány arra is utal, hogy a mai élelmiszer-ellátási rendszerek, láncok olyannyira bonyolultak, hogy az efféle problémák megelőzése, kiszűrése nem könnyű feladat. A BEUC az európai kormányoktól is hathatósabb fellépést vár el, illetve még több ellenőrzésre van szükség.
 
Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer szakértője kiemeli: Európában egységes az élelmiszer-biztonsági szabályozás, ami azért jelent valamit! Ám még így is megtörténhetnek ilyen esetek. – A BEUC felméréséből kitűnik, hogy a fogyasztók 25-30 százaléka igényli a tájékoztatást, s a hatósági szigort, azaz mind többen tudatos vásárlóknak nevezhetőek – említi a szakember.
 
Persze ahány ország, ahány piac, annyi a különbség. Dömölki úgy véli, leginkább tudatosnak a franciák és a svédek mondhatóak, míg Magyarországon – hozzájuk viszonyítva – rosszabb a helyzet, miután nálunk a fogyasztók 40 százaléka arra ügyel, mi a legolcsóbb. Csakhogy „olcsó húsnak, híg a leve…”
 
Érdekes felismerés az is, hogy az OFE élelmiszer szakértője szerint minél inkább északra haladunk, annál jobb a helyzet élelmiszer-biztonsági szempontból, míg minél inkább délre, annál rosszabb. Ennek persze nyilvánvalóan klimatikus okai is vannak; hogy egy konkrét példát mondjunk: a mogyoró vagy a paprika, ha délebbről, mediterrán országokból érkezik, gyakrabban penészes. Mindazonáltal a mostani esetek is jelzik: akár az Egyesült Királyságban is előfordulhatnak súlyos élelmiszeripari visszaélések, amiképpen Svédországban is, ahol nemrég ugye a bélszín-botrány robban ki – magyar főszereplővel.
 
Történt, hogy több ezer kilogramm árut szállított Svédországba egy magyar cég marhahúsként, de – utalva az egyik helyi orgánum (Aftonbladet) értesülésére – „az voltaképpen színezett sertéshús volt”. A feltételezett átverést egy svéd nagykereskedő fedezte fel, ám az áruból addigra jutott svédországi boltokba és éttermekbe is. Mint írják, a vásárlók panaszkodtak, hogy a hús, sütés közben nem úgy viselkedik, mint a marhahús, hiszen túlságosan nedves…