Az európaiak többsége messze nem fogyaszt a kutatások által egészségesnek tartott mennyiségű halat, annak ellenére, hogy a halhús többszörösen telítetlen zsírsavakban, például omega-3-ban és egészséges fehérjékben gazdag táplálékforrás. A helyzeten nem segít az sem, hogy a tengeri élőhelyek 29 százaléka túlhalászott világszerte, 61 százalék esetében pedig a megengedhető maximális intenzitással folyik a halászat.
 
Az Európai Bizottság célja, hogy az akvakultúra hatékony szabályozásával biztosítsa a tenyésztett halak húsának minőségét. A vadon élő halak húsának tápértéke még fajon belül is rendkívül különböző lehet, hiszen függ az időjárástól, a hal táplálkozásától, életkorától és természetesen az élőhely szennyezettségének mértékétől. A tenyésztők ugyanakkor a táp gondos megválasztásával befolyásolhatják a farmon nevelt halak húsának tápértékét. Az EUFIC által idézett mérések szerint a farmon nevelt halak húsában átlagosan legalább ugyanannyi, vagy több egészséges zsírssav található, mind a vadon élő társaikéban, igaz, jellemzően a húsuk teljes zsírtartalma is magasabb, mint a szabadon élő példányoké. Míg a vadvizi halak esetében csak közvetetten orvosolhatóak a tenger szennyezettségéből adódó problémák, addig az EU szigorúan szabályozza a farmokon használt víz minőségét, és a gyógyszerhasználatot. Az EU az öt évesre tervezett DIVERSIFY projekt keretében szeretné növelni az európai halgazdálkodást öt halfaj mesterséges nevelésének támogatásával.