A Böllér Fűszer Kft szakértője, Szőke László az Újszilvási Ágyaspálinka Fesztiválon – mely évek óta kitűnő hírverést jelent az eddig kivételesnek tartott Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) védjegynek, minthogy a rendezvényen önálló sátrat kapnak az igazoltan minőségi portékákat kínáló honi vállalkozások – májusban a Kosár Online-nak így nyilatkozott: „a KMÉ-védjegy bizalmi tőkét jelent. Vannak ugyanakkor olyan alapkérdések, melyek változatlanul válaszra várnak az élelmiszeriparban. Rendet kellene tenni a kérdésben, mit tekintünk magyar terméknek és mit nem. Kevesen tudják ugyanis, hogy a fahéj vagy a curry nem magyar fűszer, és arról sem esik sok szó, hogy a magyar paprikaként elcsomagolt termékekben, legtöbb esetben külföldi paprikát találni.”

Mindez egyetlen vélemény, megnyilatkozás a jelenlegi helyzetben egyre bizonytalanabb vállalkozók által felvetett problémák közül. Bolyhos Zoltán, aki a Bolyhos Pálinkafőzde vezetője, kiemeli: a 2012-es évben Az Év Kereskedelmi Főzdéje címet is elnyert vállalkozás ezer szállal kötődik szülőföldjéhez, Újszilváshoz, amely az egyetlen olyan falu Magyarországon, ahol három élelmiszeripari cég birtokosa a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegynek, így náluk kiváltképp nem mindegy, mit is hoz a jövő. Azt mondja, mára érett be a munka, mára lett olyan jelentősége a védjegynek, amely már a vásárlóban bizalmat ébreszt, s amelyre valóban odafigyelnek mind szakmai berkekben, mind a fogyasztói oldalon.
 
Bolyhos attól tart, hogy a szeptember elsejével hatályba lépett, az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet (magyartermék-rendelet), amely többek között szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés, a KMÉ-védjegy helyét, pozícióját, elismertségét alapjaiban veszélyeztetheti.

– Mert mi a magyar termék? – veti fel a Szőke László által is megfogalmazott kérdést Bolyhos Zoltán. – Ilyen alapon így akár a Coca-Cola is felcímkézhető hazai termékként, hisz’ a termék magyarországi alapanyagokból készül. Úgy érzem, ez tisztán szakmai kérdés, amely további egyeztetéseket, finomításokat igényel. Például: érdemes átgondolni, hogy minek tegyem fel én egy pálinkás üvegre a magyar termék feliratot, amikor az unió által jóváhagyott hungarikumról beszélünk. Ráadásul a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy odaítéléséért meg kell dolgoznia egy vállalkozásnak, folyamatos ellenőrzések garantálják, hogy a díj odaítélése után is az adott portéka remek minőségű maradt, amiről viszont szó sincs az új címkék esetében. Azután, a jelenlegi helyzetben arra az egyszerűnek tűnő kérdésre is alig kapok választ, hogy: „aki most szeretne pályázni, hol, kinél tegye…”
 
A vállalkozók attól is tartanak, hogy a védjeggyel párban járó, jelentős költségeket elbukják. Elvégre anno, amikor pályáztak a logóra, vállalták az egyezrelékes támogatói visszautalást az Agrármarketing Centrum felé, mi több, borsos összegekbe került a megfelelő, minden egyes termékre külön-külön rákerülő matricák legyártása. Nem szólva azokról a kiadványokról, prospektusokról, hirdetési anyagokról, weboldalakról, ahol a „KMÉ-cégek” megjelentették és megjelentetni szándékoznának a bevált megjelölést, miközben a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölések érkezése zavart szülhet, elterelheti a lényegről a figyelmet.