Bolyhos Zoltán főszervező szerint az Újszilvási Ágyaspálinka Fesztivál attól lett ennyire sikeres, országszerte megsüvegelt rendezvény, mert első percétől fogva a minőségelv hatja át. – Újszilváson nem divat a kaszálás – jegyzi meg nyomatékosan Bolyhos –, ide akármilyen áruval nem lehet eljönni, ahogyan a jómodor is kötelező „tartozék” a sátrakban, a pavilonokban. Ráadásul betartjuk a magunk hozta szabályt, amely alapján a fesztivál minden terméktípusból csupán kettőt fogad be. Elismerésnek, egyfajta visszaigazolásnak érezzük, hogy idén tízszeres volt a túljelentkezés az árusok részéről, s még azt is elfogadták, hogy menet közben, a seregszemle alatt folyamatosan ellenőriztük a minőséget és teszteltük a kiszolgálás, a vendéglátás nívóját.

A pálinkafesztivál a Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) védjegynek kitűnő hírverést jelent. Egyrészt igazolja, hogy a hazai élelmiszeriparnak minden ismert gond ellenére vannak erőtartalékai, másrészt jelzi, hogy azok, akik a minőségből nem engedtek az évek során, fenn tudtak maradni, sőt, tovább tudnak lépni. Persze, kemény munkával, átgondolt stratégia révén…
 
A KMÉ-védjegy egyik – helyi – birtokosa a Bertók Méhészet. Bertók Mihály méhészmester meséli: vállalkozásuk egy 1956-ban Újszilváson alapított méhészetre épült. – Az elmúlt 56 év szakmai tapasztalata alapján kifejlesztett termeléstechnológiánk garantálja a különböző fajtamézek megfelelőképpen elkülöníthető termelését. A természetes és tiszta mézeiről ismert vállalkozás – egyebek mellett – a Tisza árterén, a nyár elején, gazdagon nyíló cserje, a gyalogakác, avagy a víziakác nektárjából készít ámormézet, de találni a palettán aranyvesszőmézet, gesztenyemézet, hársmézet, napraforgómézet is. A magyar specialitásként ismert selyemfűméz szintén része a nagy egésznek. (Kevéssé ismert tény, hogy a legnagyobb összefüggő selyemfűmezők Magyarországon lelhetőek fel.)
 
A méhészmester úgy véli: a KMÉ-védjegyre mind több vásárló figyel oda, ami segíti az értékesítést. Akár a hipermarketekben is, merthogy ott is megtalálhatóak a Bertók-termékek, noha szállítanak a német piacra is. Bertók üdvözli a Kiváló Magyar Élelmiszerek esetében a sok és rendszeres ellenőrzést, mivel így az elismerés elismerés marad. – Tavaly 27-28 ellenőrzés várt ránk. Ugyanez a piaci termelőkkel aligha történik meg. Megjegyzem, szigorúbbak a KMÉ paraméterei, mint amit az élelmiszerkönyv előír, de jó így, hisz’ nekünk, a termékeket előállító vállalkozásoknak ez fontos visszajelzés, fokmérő. Bertókék e pillanatban egyébként 140 kaptárt számlálnak. Üzemük egy családi ház mögött működik, „takarásban”.

Az újszilvási seregszemlén a Pápai Böllér Fűszer Kft is tiszteletét tette. A céget 1991-ben alapították. 2000-ben jelent meg házi disznótoros fűszerkeverék-családjuk, amelyet a FOODAPEST kiállításon azonnal díjaztak. Az Ágyaspálinka Fesztiválra is újdonságokkal érkeztek, például olyan ételízesítővel, amelyben nincsen só, illetve folyékony fűszerkeverékeket (mustáros borsosat, görögöt, magyarosat, olaszosat, pikánst), amelyek összefoglaló neve: a varázspác.
 
A Böllér Fűszer Kft szakértője, Szőke László megerősíti: a KMÉ-védjegy bizalmi tőkét jelent. Vannak ugyanakkor olyan alapkérdések, amelyek változatlanul válaszra várnak az élelmiszeriparban. – Rendet kellene tenni a kérdésben – jegyzi meg Szőke –, hogy mit tekintünk magyar terméknek és mit nem. Kevesen tudják ugyanis, hogy a fahéj vagy a curry nem magyar fűszer, és arról sem esik sok szó, hogy a magyar paprikaként elcsomagolt termékekben legtöbb esetben külföldi paprikát találni.
 
Érdekes a helyzete az Ökovital Kft-nek is. Eleve speciális termékeket hoznak forgalomba, olyanokat, amelyek pályázati besorolásakor a hatóságok és a grémiumok tagjai nem ritkán zavarba jönnek. A Hintalan György vezette vállalkozás vízkultúrás csíratermékekkel foglalkozik 2002 óta. Ma már 7 termékükön díszeleg a Kiváló Magyar Élelmiszer felirat.
 
– Egyre többen ébrednek rá, hogy a csíráknak nyilvánvaló előnyös egészségügyi tartalmuk mellett élvezeti értékük is van – figyelmeztet Hintalan, aki szerint itt az ideje a gyerekeket az egészségtelen chipsekről „átszoktatni” a retekcsírára, a borsócsírára, a hagymacsírára, a lucernacsírára, a zsázsára, vagy épp a babcsírára. Megjegyzi: utóbbiért általában lelkesedni szoktak a gyerekek a kóstolókon.

A kistérség borát is elhozták az újszilvási eseményre. Természetesen a Tápio-Vin– mely a híres Kincsem Pince „leszármazottjának” tekinthető – volt a beszállító. Az idén a 2009-es cabernet sauvignon nedűvel a vadászok vörösbora címet elnyerő pincészet sajátos utat választott: nem keresik a hipermarketek kegyeit, boruk legjavát saját élménycentrumukban, tápiószentmártoni látogatóközpontjukban értékesítik. Szakértőjük, Kiss Attila szerint egyre inkább sikerül igazolni, hogy az Alföldön szép borokra lelni, ennél fogva tévedés, hogy csak a kommersznek jut hely ezen a tájon. – Jó lenne, ha ráébrednénk végre, hogy a Kunsági Borvidék történelmi borvidék!
 
És ha már a nedűket vesszük számba, amelyek közt most nyilvánvalóan az újszilvási pálinkákra jutott a legnagyobb figyelem, a fesztiválon a Szájder is debütált. De mi az a cider? Röviden: almabor. Picit hosszabban és hivatalosabban: „alapesetben almából készülő italféleség, amit ledarálnak és kipréselnek, majd viszonylag alacsony hőfokon (5-10 °C) erjesztik. Mielőtt az összes cukor elterjedne, hordókba fejtik és légmentesen lezárják. Ezt követően még egy picit tovább erjed, így lesz a keletkező szén-dioxidból kellemesen buborékos, a sör és a bor közti átmenetet „képviselő” finomság”. Amelyben ott piheg a méz is…
 
Fontos tudnivaló, hogy a cider eddig leginkább Angliában és Franciaországban hódított. Bretagne-ban az almából készített alkohol egyenesen nemzeti italnak számít. Magyarországon egy nagykőrösi vállalkozás igyekszik meghonosítani.