Az ügyek jelentős részében az eljárás megszüntetésére kerül sor, vagy azért, mert az eljárás lefolytatására nincs szükség, vagy mert a fogyasztó kérelme megalapozatlan. Ugyancsak gyakori az az eset, amikor hatáskör vagy egyéb okból nem indítható meg az eljárás, illetve a fogyasztó a kérelem hiányát nem pótolta.
 
A legtöbb eljárás ugyanakkor ajánlással végződik, azaz a fogyasztói kérelem megalapozottságának megállapításával. Későbbi táblázatunkban jól látszódik az egyes döntések változásainak tendenciája a korábbi évekhez képest, elöljáróban azonban már itt megjegyezzük, hogy megnőttek az egyezségek és az ajánlások számai, és a kötelezést tartalmazó határozatok is javuló tendenciát mutatnak.
 
Mivel a békéltető testületi eljárás alapvető célja az egyezség létrejötte a fogyasztó és a vállalkozás között, ezért ki kell emelnünk elsősorban, hogy az egyezségek 24%-kal megnőttek 2010-hez képest. Az ajánlások tekintetében ez az arány már 40%, azaz elmondható, 2010-hez képest 33%-kal nőtt azon döntések száma, amelyek során a fogyasztó javára született döntés a kérelem megalapozottsága miatt. Tekintve, hogy az összes beérkező ügy 22%-os növekedést mutat, ezen 33%-os változás feltétlenül pozitív eredményt mutat.
 
Ugyancsak értékelendő, hogy 16%-kal nőttek a kötelezések számai, és a békéltető testület presztízsének növekedését mutatja, hogy 2011-ben több kötelezést tartalmazó döntés született, mint az azt megelőző két évben összesen. Ugyanakkor azt is ki kell emelnünk, hogy 64%-kal nőttek a megalapozatlan ügyek számai, azaz amikor a fogyasztónak nincs igaza, és emiatt szünteti meg az eljárást az eljáró tanács. Örömteli azonban, hogy 2011-ben 2010-hez képest csökkentek mind az egyéb okból történő megszüntetések, mind a hatáskör, illetékesség, vagy kérelem nem pótolt hiányossága miatt lezárt döntések.