A vizsgálat vegyes eredményeket hozott. Mint kitűnt, a multinacionális cégek egy része megtartja a szabályokat, sőt, kész azokat veszély esetén megvédeni is. Ezek közé tartozik a Twitter: a vállalat legutóbb bíróságon szállt harcba azért, hogy ne kelljen kiadnia az ismert „Wikileaks” kiszivárogtatások mögött álló személy, Julian Assange adatait. A Google, amelyet egyébként sok bírálat ér, külön weboldalt tart fenn, amelyen bárki olvashatja, milyen adatokat kértek a vállalattól amerikai kormányhivatalok.
 
Míg a Microsoft is jól őrzi ügyfeleinek adatait, kevésbé jó bizonyítványt kapott az Apple. A vizsgálat idézte annak vevőinek átadott hivatalos álláspontját, miszerint „Kiadhatunk Önről tájékoztatást, ha úgy ítéljük meg, hogy erre a nemzetbiztonság, az igazságszolgáltatás, vagy más közérdek szempontjából szükség van illetve ha ez helyénvaló.” Az adatvédők szerint főként az utóbbi szó, a „helyénvaló” túl sok cselekvési szabadságot biztosít a számítógép- és szoftvergyártónak. Ez annál is elítélendőbb, mivel az ágazat cégeinek piaci versenyében immár fontos tényező, mennyire óvják, vevőik, ügyfeleik adatait.