Szerdán hozták nyilvánosságra az egységes távközlési piacról szóló jogszabályi javaslat kitárgyalására vonatkozó kereteket. az egységes távközlési piacról szóló jogszabályi javaslat kitárgyalására. Az Európai Parlament csalódott, mert a tanácsi álláspont minimum három kulcsterületen jelentősen eltér az EP tizenegy hónappal ezelőtt elfogadott álláspontjától.
 
A legnagyobb változás, hogy a Tanács a jelenleg érvényes rendelet módosításával nem számolná fel teljesen 2015. december közepén a barangolási díjakat, megszüntetve ezzel a külföldi telefonálás, üzenetküldés és adatletöltés legfőbb visszatartó erejét. A Tanács a távközlési cégek panaszai iránt megértést mutatva a roaming gyors kivezetése helyett egy új árazási mechanizmust alkalmazna, ami érvelése szerint „sokkal olcsóbbá tenné a mobiltelefonok használatát külföldi tartózkodás esetén” - olvasható a Bruxinfo beszámolójában.
 
Eszerint az uniós polgárok bizonyos korlátok között lényegében anélkül használhatnák mobiltelefonjukat külföldön, hogy rá kellene fizetniük a hazai telefonálási, sms-küldési és adatletöltési díjakra. Ha ezt az alaproaming díjat kimerítették, a szolgáltató felszámolhatna egy díjat, aminek azonban alacsonyabbnak kellene lennie a jelenlegi tarifáknál.
 
Hívásindítás esetén a roaming díja nem lehetne magasabb annál a maximális nagykereskedelmi árnál, amit a szolgáltatók fizetnek a hálózatok más tagállamokban való használatáért. A beérkező hívások fogadásának díját az EU-ban mért legmagasabb felhasználói mobilhívás végződési díjak súlyozott átlagában maximálnák.
 
A tervek szerint az Európai Bizottságnak most meg kellene terveznie, hogyan vezetné ki a roaming díjakat 2018-ig, holott az Európai Parlament 2014-ben a barangolási díjak idén december közepéig történő megszüntetésére szavazott. A javaslatot élesen bírálta az Európai Néppárt és az Európai liberálisok frakciója is, Pilar del Castillo spanyol néppárti jelentéstevő leszögezte: képviselőcsoportja biztosan nem fogadja el a tervezetet, mert "a javaslatnak a nemzeti távközlési szolgáltatók az egyedüli nyertesei". A tagállamok szégyellhetik magukat” – ostorozta a tanácsi álláspontot Guy Verhofstadt, az európai liberálisok frakcióvezetője.
 
Az Európai Parlament a netsemlegesség ügyében benyújtott javaslattal sem elégedett. A netsemlegesség azt jelenti, hogy a nyílt világhálón minden forgalmat egyformán, diszkrimináció-mentesen, korlátozás vagy beavatkozás nélkül kell kezelni, függetlenül a küldőjétől, a fogadótól, a típustól, a tartalomtól, az eszköztől és az alkalmazástól. A Tanács ugyanakkor most azt javasolta, hogy az internet túlterhelésének elkerülése érdekében bizonyos esetekben a felhasználók arra kérhessék szolgáltatójukat, hogy blokkoljon bizonyos tartalmakat, például spamküldő szoftvereket. Az Európai Parlament lerövidítette az ilyen, kivételes esetek listáját, a képviselők azonban még mindig úgy látják, a javaslat árthat az európai cégeknek és a fogyasztóknak is.