A kókusz gyümölcséből kivont zsiradék újszerű alapanyagnak tűnhet, pedig nem az. A szanszkrit szövegek tanúsága szerint már 4000 évvel ezelőtt is használtak kókuszolajat, kókuszzsírt. A kókuszzsír, a kókuszolaj és a kókuszvaj csak megnevezésben térnek el egymástól, ugyanarról az alapanyagról van szó. Szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, 28-30 fokon viszont már folyékony, ebből is adódik a többféle elnevezés. A konyhai felhasználása mellett a kókuszzsír a közmetikai kezelésekben is jól alkalmazható, mivel jól hidratál és tartalmazza a kókusz jótékony hatásait, épp ezért nagyon jó alapanyaga különféle pakolásoknak, szájápoló balzsamoknak, arckrémeknek és testápolóknak.

A tanulmány részeként a vizsgálati alanyokat két részre osztották a kutatók. A két csapatot magas zsírtartalmú turmixokkal látták el. Az egyik csoport italai tejtermékekből készültek, a másik csapatot pedig szűz kókuszolajban gazdag folyadékkal látták el a tudósok. Az egyes csapatokat ezután további két részre, "sportolókra" és "inaktívakra" osztották. Az italok telítetlenzsír-tartalma megegyezett.
 
A tudósok megállapították, hogy az italok mindenkinél megemelték a vér zsírszintjét, a testmozgás pedig csökkenteni tudta ezt az értéket. A zsírszint a testmozgást követően ugyanakkor a kókuszolajturmixot fogyasztó résztvevőknél jóval nagyobbat esett, mint a tejes shake-et ivó, sportoló csoport esetében (34%-ot a 18%-kal szemben). Értelemszerűen a „renyhe” csapatoknál mért értékekhez képest tapasztalt arányokról beszélünk.
 
Az eredmények tehát még inkább aláhúzzák az egyes zsírok közötti különbségtétel fontosságát, és megmutatják, hogy az emberi test a kókuszolajat a tejtermékek zsírjánál sokkal hatékonyabban tudja hasznosítani.