A MasterCard Úti Tippek európai adatbázisa különösen értékes információforrás lehet a magyar turistáknak, hiszen amint azt a Központi Statisztikai Hivatal adatai (2013. negyedik negyedév) mutatják, a magyar lakosság egynapos külföldi utazásainak célja legtöbbször valamelyik szomszédos ország, de a többnapos turisztikai célú utak 80%-a is az Európai Unió országaiba irányul.
 
Nem véletlen tehát, hogy az Úti Tippek szerzői a legtöbb értékelést (több mint 1600-at) a magyarok fő úticéljairól töltötték fel: Ausztriáról, Horvátországról, Olaszországról, Görögországról és Németországról így egészen részletes képet kaphatunk, üzlettípusokra és városokra lebontva is megismerhetjük, hol a legegyszerűbb a bankkártya-használat, vagy éppen hol mire érdemes figyelnie a magyar turistáknak.
 
Az európai országoknak adott jó osztályzat a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legtöbb településen könnyen található olyan szállás, étterem, ahol elfogadják a kártyát, továbbá nemcsak szupermarketekben, hanem kisebb boltokban, tömegközlekedésben, múzeumokban is lehet kártyával fizetni, valamint ATM-et is egyszerű találni.
 
A viszonylag magas pontszám kialakításában az átlagos, hétköznapi európai úti tapasztalatok mellett (pl. kártyás fizetés szállodában, étteremben vagy szupermarketben) néhány egészen különleges helyszín is közrejátszott: svédországi városszéli autóbontó telephely, dubrovniki halpiac standja, osztrák magashegyi menedékház, belgiumi automata benzinkút is szerepel a legkellemesebb fizetési élmények listáján.
 
Akadt továbbá, aki az olasz utcai mozgófényképész mobil termináljánál, vagy egy görög hegyi falu szőnyegárus sátrában szerezte a legmeglepőbb kártyás fizetési tapasztalatát külföldön. A különböző közlekedési eszközök (vonat, busz, hajó, kerékpár) használatáért is szívesen fizettek a magyar turisták bankkártyával külföldön, sőt akadt, aki a vonaton, mobilterminálon keresztül vásárolt pótjegyet, vagy a parkolási bírság online befizetését említette pozitív példaként.
 
Az Úti Tippek felhasználóinak jó része pozitívan értékelte a külföldi kártyás vásárlás számukra ingyenes voltát, illetve azt, hogy a bankok által használt átváltási árfolyam ilyenkor gyakran kedvezőbb, mint az utcai valutaváltó helyek által kínált eladási árfolyam. Ugyanígy, sokan szereztek kedvező tapasztalatokat az ATM-ből történő készpénzfelvételkor: egy utazó például pozitív példaként említ olyan lengyelországi ATM-eket, amelyek rögtön kikalkulálják és megmutatják a használt váltóárfolyamot.
 
Többeknek okozott kellemes meglepetést, amikor a különböző európai boltokban fizetéskor a kártyaolvasó terminál felismerte a bankkártyájukat és magyar nyelven kommunikált velük.

A MasterCard által két éve, 2012. áprilisában indított, Úti Tippek nevű internetes szolgáltatás első kézből származó adatokat, utazási tanácsokat tesz közzé a különböző utazási célországok fizetési lehetőségeiről, tartalmát maguk a turisták frissítik saját élményeik alapján. Az adatbázis negyven európai úticél mellett öt másik kontinens hatvanöt országáról tartalmaz személyes tapasztalatokon alapuló információt. Az oldal azzal is segíti a magyar turisták külföldi utazásra való felkészülését, hogy felsorolja azokat a lehetséges problémákat is, amelyek esetleg akadályozhatják a bankkártya-használatot külföldön.
 
A kártyás fizetés szempontjából leghátrányosabb európai országok közé tartozik a magyar utazók szerint például Albánia, Bosznia-Hercegovina vagy Ukrajna, ahol kártyával többnyire csak nagy forgalmú, nagyvárosi üzletekben lehet fizetni, illetve nem ritka, hogy az ATM-ekben nincs elég készpénz.
 
A KSH adatai szerint a magyar turisták 2013-ban 506 milliárd forintot költöttek külföldön. A külföldre látogatók fogyasztási, vásárlási szokásai – csakúgy, mint a Magyarországra érkezőknél – lényegesen különböznek az egy-, illetve a többnapos látogatók esetében. Az egy napra kiutazók kiadásaik háromnegyedét élelmiszer, ital, üzemanyag és egyéb árucikkek vásárlásra fordították.
 
A több napra látogatók költésének megoszlása ettől eltérő: a kiadások 29%-a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igénybevétele, további egyharmada egyéb árucikkek vásárlása, illetve kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatások használata.