Az EU célja, hogy 2020-ig a közlekedéshez használt üzemanyag-szükséglet 10%-át megújuló forrásokból fedezzék. Egyre nagyobb viszont a nyomás, hogy korlátozzák az élelmiszer alapanyagból (búzából, repcéből, pálmaolajból, cukorból) előállított első generációs bioüzemanyagok mennyiségét.

Az Európai Bizottság bejelentése szerint a következő hónapokban tesznek javaslatot arra, hogy az élelmiszer alapanyagból készülő bioüzemanyagok aránya 5% legyen, a további 5% alapanyagául pedig például hulladék szolgáljon. Ez utóbbi kategóriát második és harmadik generációs bioüzemanyagoknak nevezik.

Környezeti és társadalmi hatások

„Támogatom az Európai Bizottság terveit. Ha a bioüzemanyagok a mezőgazdasági termékekkel és élelmiszerekkel versenyeznek, az megdrágítja az élelmiszereket”, mondta Jarosław Kalinowski (néppárti, lengyel), a mezőgazdasági szakbizottság tagja.

Jo Leinen (szocialista, német), a környezetvédelmi szakbizottság tagja szintén üdvözölte az Európai Bizottság terveit, mivel a bioüzemanyagok előállításának kritériumai közé szerinte a környezeti és társadalmi hatásokat is be kell emelni. Hozzátette viszont, hogy az EU-nak nem szabad egyik végletből a másikba esnie, és egy ilyen döntést körültekintően kell meghozni.

Munkahelyek veszélyben?

A bioüzemanyagok előállítói viszont attól tartanak, hogy a változások hátrányosan értintik majd a még fiatalnak számító ágazatot, és több ezer munkahely szűnhet meg.
Mivel a 10%-os célkitűzés nem változik, továbbra is lesz kereslet a bioüzemanyagokra, véli Jo Leinen, aki szerint a második és harmadik generációs bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatást is támogatni kell.
„A bioüzemanyagot gyártó cégek már felkészülhettek volna a változásra, mivel már 2009-ben felmerültek aggodalmak a földhasználat közvetett hatásaival kapcsolatban”, mondta Bas Eickhout (zöldpárti, holland) a környezetvédelmi és a mezőgazdasági szakbizottság tagja. Szerinte azok az ágazatok, amelyek befektettek a legújabb technológiákba, profitálnak majd a változásokból.”