Túl van a recesszió mélypontján Európa, bár a válság utóhatásait az egyes országok eltérően értékelik. A Cetelem Körkép kutatásának eredményei szerint az európai fogyasztók közérzete lassan javul, de az egyes országok között jelentős különbségek mutatkoznak: a német, brit és orosz fogyasztók bizakodóak, míg Magyarország a pesszimisták táborát erősíti, bár javuló tendenciát mutat a korábbi évekhez képest. A felmérésből az is kiderül: a fiatalok Európa-szerte derűsebben látják országuk helyzetét, a legnagyobb generációs különbség Nagy-Britanniában és hazánkban érezhető.
 
A felmérés szerint az európaiak többsége továbbra is a fogyasztásra szavaz. Ebben Magyarország az élen jár. A fogyasztási szándék ugyanis még mindig nálunk haladja meg közel a legnagyobb mértékben a megtakarításra irányuló terveket. Ez részben az alacsonyabb jövedelmekből és a magasabb inflációból adódhat, másrészt azonban a kevésbé tudatos pénzügyi kultúrának és annak is köszönhető, hogy a közép-kelet-európai fogyasztók nagy része továbbra is pesszimista a jövőt illetően, és – nyugat-európai társaihoz képest – a megtakarítás helyett egyszerűen a fogyasztásba „menekül”.

Az európai fogyasztók élményekre vágynak: a 2011-es év tervezett vásárlásaira vonatkozó válaszok szerint a leginkább szórakozásra, utazásra költenének, illetve háztartási gépeket vásárolnának, vagy a lakásukat újítanák fel. A hazai fogyasztók vásárlási tervei elmaradnak az európai átlagtól, vékonyabb pénztárcával indulnak útnak, mint európai társaik, de a magyar fogyasztók is elsősorban – az élmények mellett - háztartási gépek, informatikai eszközök beszerzését tervezik. A 2011-ben növekedésesélyes piacokat vizsgálva 2010-ben hazánkban erőteljes visszaesés leginkább a barkács-, bútor és szórakoztató elektronikai piacon volt megfigyelhető. Az egyes piacok közül az autókereskedelem zuhanása volt a legmarkánsabb, és ebben a szektorban a Cetelem Körkép 2011-re sem jelez kedvező prognózist.

A válság pozitív „mellékterméke”, a fogyasztók tudatosságának növekedése nem új jelenség. Az új fogyasztói típus kialakulása két párhuzamos folyamatnak köszönhető: a gazdasági válság a vásárlók értékrendjét változtatta meg, az internet térnyerésével pedig a fogyasztó döntéseit egyre inkább a világhálón szerzett információk határozzák meg. A fogyasztók elsősorban a gyártói, kereskedői oldalak tartalmai, az ár-összehasonlító oldalak, az online elérhető informális vélemények, tanácsok – blogok, fórumok, közösségi oldalak – segítségével tájékozódnak vásárlás előtt, és terjed a világhálón történő vásárlás is. Az európai fogyasztók egyre önállóbb, aktívabb szerepet töltenek be tehát a vásárlásban és egyre bizalmatlanabbak a reklámokkal, a márkák saját kommunikációjával szemben.
 
A jól tájékozott Fogyasztó 2.0 a kereskedelemre is hatást gyakorol: a modern vásárló sokszor már nem a klasszikus terméktanácsadót látja az eladóban, hanem egy elfogult kereskedőt. Mindez azt eredményezi, hogy a siker reményében a kereskedelemnek is stratégiát kell váltania: az áruházak spártai dobozvalóságában az emberi hang, a személyesség egyre fontosabbá válik a vásárlókkal való kommunikációban. Az „offline beszerzések” világában a fogyasztók felelős kereskedői magatartásra és a vásárlás élményére vágynak.