Arányaiban többet költenek l a háztartások lakhatásra, energiára, mint élelmiszerre - erre az elmúlt évtizedekben nem volt példa. Magyarországon az infláció együtt járt a fogyasztás csökkenésével. Ugyan a magasabb jövedelmű háztartások fogyasztása nem szűkül, de jelentős többletfogyasztást nem generálnak - mondta el Kozák Ákos, a GfK ügyvezető igazgatója.

Apró trükkökkel próbálunk spórolni

A vásárlók különböző stratégiákat dolgoznak ki, azaz apró vásárlási, ésszerűsítési trükkökkel élnek, például a helyettesítés lehetőségével, azaz nem vesznek szénsavas üdítőitalokat, hanem a szörp+ásványvíz kombinációt alkalmazzák.
Csökkentik a megvásárolt mennyiséget, elmozdulnak az olcsóbb termékek felé, és szinte minden területen lehet találkozni olyan termékkategóriákkal, amiket egyszerűen elhagynak a vevők. Évről-évre kevesebbet járunk a boltokba: a diszkontok kivételével mindegyik áruháztípusnak csökkent a látogatószáma, azaz csak annyiszor vásárolunk, ahol szükséges. Néhány alap-élelmiszer - például a liszt- liszt kivételével gyakorlatilag mindenből kevesebb fogy, egyes drágább kategóriákból - gyümölcslé, energiaital - jóval kevesebbet vásárolunk.

A gazdasági környezet változása miatt átrendezik a fogyasztási szerkezetüket a magyar háztartások, bizonyos kategóriákat elhagynak - ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy kényszerűségből válnak tudatossá a vásárlók. Márpedig a piackutatók szerint a gazdaság teljesítménye várhatóan továbbra is fékezi a vásárlóerő bővülését, az adó-és közterhek áthárítása továbbra is pluszterhet jelent a családok számára. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a rezsicsökkentés növeli-e a fogyasztást, azaz hogy a családok vásárlásra költik-e az így megspórolt pénzt.

Az előrejelzések szerint 2013-ban sem tud növekedni a kereskedelmi fogyasztás, a várhatóan magas inflációt figyelembe véve a kiskereskedelem értékesítése a realista forgatókönyv szerint nem változik, és az optimista jóslatok szerint sem várható 1 százalékot meghaladó forgalombővülés.