Ha végigböngésszük egy háztartási tisztítószer flakonját, sok esetben nem találunk kézenfekvő tájékoztatást arról, mi is rejlik a „rendkívüli tisztítóerő”, és a ”tökéletes csillogás” kifejezések mögött. Összetevők gyanánt sokszor csupán annyit találhatunk egy tubuson, hogy az „anionos felületaktív anyagokból” 5-15 százalékot tartalmaz a vegyszer, ami nem mond túl sokat az egyszeri fogyasztónak, aki nem kémikus. Az sem ritka eset, hogy a figyelmeztető feliratok csupán angolul, vagy a forgalmazó cég nyelvén találhatóak meg, vagy még úgy sem. Az Európai Uniós országokban vélhetően 2015-től lép életbe egységes címkézési rendelet.

„Jelenleg az európai mosószer rendelet (648/2004/EK) írja elő azt, hogy a háztartás-vegyipari termékek esetében az összetételt milyen módon kell feltüntetni. A felhasznált anyagok ebben a rendeletben előírt koncentrációsávos (vagyis a fent említett százalékos jelölés) megjelölése megmarad, de 2015-ben egy újabb általános vegyi címkézés lép hatályba” – tudtuk meg Murányi Istvántól, a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség (Kozmos) főtitkárától. A mosószer rendelet pontosan meghatározza azokat a további információkat is, melyeket egy forgalomba kerülő vegyszer esetén kötelező a címkén feltüntetni: ilyenek például az adagolásra vonatkozó információk.
 
Egy veszélyes vegyi anyagot – függetlenül attól, hogy az adott vegyszert szakmai vagy lakossági felhasználóknak szánják – csak úgy lehet forgalomba hozni, ha felmérték annak fizikai, egészségi vagy környezeti veszélyeit (vagyis elvégezték a veszélyességi besorolását, osztályozását) és ellátták a jogszabályoknak megfelelő címkével és csomagolással.
 
„A koncentrációk tehát százalékos arányban vannak megadva a termékek címkéin, ám az, hogy az adott tisztítószer tartalmaz-e az előírtakon kívül más összetevőket is, azt a leírásból nem feltétlenül tudhatjuk meg. Lehet, hogy szerepel más kémiai anyag is a kemikáliában, de a legveszélyesebb összetevők megjelölése mindenképpen kötelező. A gyártónak ezen felül biztonsági és figyelmeztető mondatokat is közölni kell, de vannak önkéntes utasítások is” – mondta el a Kosárnak a főtitkár.

A tisztítószereket az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján veszélyes és nem veszélyes kategóriába sorolják. Veszélyesnek azok minősülnek, amelyek összetevői között legalább egy, a környezetre vagy az emberre káros anyagot találni – a háztartási tisztítószerek többsége ebbe a kategóriába tartozik. A hatóanyagok között maró, vagy allergiás reakciókat kiváltó anyagokat találni, azok sokszor irritatívak, sőt gyulladásos megbetegedések kialakulásában is szerepet játszhatnak. A szabályozás ennek alapján egyszerű is lehetne, ám a laikus, vezető nélkül elvész a rendeletek és szabályok sűrűjében.
 
„A cégeknek több jogszabály előírásait is be kell tartaniuk, melyek között vannak az Európai Unió összes tagállamában kötelezően alkalmazandó uniós rendeletek, mint például a REACH rendelet , illetve olyan jogszabályok, melyek csak Magyarország területén érvényesek, mint a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény” – tudtuk meg az Országos Kémiai Biztonsági Intézettől (OKBI).
 
Az intézetnél elmondták, hogy a 2009-ben életbe lépett úgynevezett CLP rendelet előírja, hogy a vegyi anyagok címkéin – függetlenül attól, hogy azt lakossági, vagy szakmai felhasználóknak szánták – fel kell tüntetni a szállító (gyártó, importőr, forgalmazó, stb.) nevét, címét, telefonszámát. Lakosságnak szánt termék esetén pedig a csomagolásban lévő anyag névleges mennyiségét, a veszélyes komponensek nevét, valamint a veszélyt jelző grafikai elemeket, és a vegyi anyag veszélyét leíró figyelmeztető mondatokat. Ehhez képest sok flakonon nem, hogy semmilyen nevet címet, telefonszámot, de még összetevőket sem találatunk.
 
„Tulajdonképpen a fogyasztók érdekeit szolgálja az a gyakorlat is, hogy a gyártók, vagy forgalmazók az összetevőket gyűjtőnéven tüntetik fel a terméken, az eredeti kémiai nevet a fogyasztók többsége nagy valószínűséggel nem értené” – mondta el a főtitkár. „A veszélyes besorolású tisztítószerekhez biztonsági adatlap is tartozik, melyek több információt tartalmaznak a kockázatokról és azok kezeléséről” – tette hozzá Murányi István.

A rendeletek szerinti címkével csak a CLP szerint veszélyesnek minősülő vegyi anyagokat kell ellátni. Ha az anyag nem veszélyes, akkor az egyéb címkézési információknak (például a mosószerekre vonatkozó címkézési információk) kell a csomagoláson szerepelniük. Ezek a régi rendeletek - 2015. június 1-ig lesznek hatályban.
 
A két rendszer (régi és az új) címkézési előírásai eltérnek egymástól, ezért előfordulhat, hogy 2015-ig eltérő címkékkel találkoznak a fogyasztók. Az új címkéken például másféle veszélyre utaló ábrákat kell majd alkalmazni. Az OKBI ezért egy lakossági tájékoztatási kampány kidolgozását kezdte el, melynek része egy a fogyasztóknak szóló információkat tartalmazó honlap kialakítása is.
 
A tavalyi 17 ezer mérgezéses eset 10 százaléka volt kapcsolatban háztartási vegyszerekkel és ezek mintegy fele a gyerekek körében történt. Az intézet adatai szerint, idén április 21-ig 80 olyan hívás érkezett, melyben háztartási vegyszer-mérgezéssel kapcsolatban kértek segítséget, ebből 67 eset gyermeket érintett. Különösen veszélyeztetett mérgezési szempontból az 1-4 évesek csoportja. „A szülők sokszor a gyermekek számára elérhető helyen tárolják a vegyszereket, melyek vagy nincsenek ellátva „gyermekbiztos” zárral, vagy az alkalmazott zár nem felel meg a szabványnak, így nem látja el funkcióját” - részletezték a mérgezésekhez vezető leggyakoribb okokat az OKBI munkatársai. „Problémát jelent az is, hogy a vegyszerek csomagolásának színe – formája, vagy a termék jellege (színe, illata, esetleg íze) olyan, amely felkelti a gyermek kíváncsiságát, ami a termék „kipróbálására” ösztönzi”.
 
Az ETTSZ ún. zöld számot működtet (06 80 20 11 99), ahol 24 órás ügyeleti rendszerben nyújtanak segítséget mérgezési esetekben.