Kitekintő
Szellemi tulajdonvédelem – hátrányban a fogyasztó
2011. április 26.
Harmadik jelentését adta ki a szellemi tulajdonvédelem helyzetéről a Consumers International, a fogyasztóvédelmi szervezetek világszövetsége. A CI szakértői azt vizsgálják, mennyire veszik figyelembe a szellemi tulajdont védő intézmények az oktatás, a közművelődés, a vásárlók szempontjait.
Az eredmény – a fogyasztók szempontjából – meglehetősen lehangoló. Ha azt nézzük, mennyire szabad a hozzájutás a szellemi alkotásokhoz az oktatásban, a könyvtárakban, mennyire könnyű megosztani, továbbadni azokat, a 24 megvizsgált ország kétharmada a lehető legalacsonyabb minősítést kapta. Az országok többségében a törvényi rendezés egyoldalú: büntetik, adott esetben súlyosan, ha a fogyasztó megsérti a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat – de nem büntetik azokat a cégeket, amelyek törvényellenesen korlátozzák, mit tehet a vásárló a megvett hang- vagy videó-felvétellel, egyéb termékkel.
Riasztó például az ausztráliai helyzet: ott a pedagógusnak jogdíjat kell fizetnie, ha az oktatáshoz másol ki anyagokat nyilvánosan hozzáférhető weboldalakról.
Általában a fejlődő országokban a legmostohább a helyzet ezen a területen – de nem csak. A CI felmérésében a jók között – meglepő módon – Moldova áll az első helyen, utána az USA és India következik. A legnegatívabb körülményeket Thaiföldön, Chilében és Nagy-Britanniában mérték. Magyarország nem szerepelt a vizsgálatban.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
