Színkód az élelmiszercímkéken: ismét az iparé a győzelem

Az Európai Parlament Strasbourgban szerdán elutasította azt az indítványt, miszerint az élelmiszerek csomagolásán színkód jelölné a termékek fontos összetevőinek arányát. A szavazás mégis félsiker: a jövőben ugyanis kötelezően fel kell tüntetni a tápanyag-összetételre és a napi ajánlott bevitelre vonatkozó adatokat. Az EP 559 igen, 54 nem vokssal, 32 tartózkodás mellett fogadta el a szöveget. A helyszínen követtük a vitát és a szavazást.

Független kutatások, állami egészségügyi szervezetek és táplálkozás-szakértők szerint, az egészséges táplálkozáshoz a legnagyobb segítséget az élelmiszercímkéken elhelyezett színkód jelölés adja a fogyasztók számára. A rendszert már számos élelmiszerlánc is használja Európa - szerte, és sikerrel alkalmazzák Nagy-Britanniában is. Az Európai Parlamenti többség mégis elutasította a közlekedési lámpa rendszert, vagyis, azt az indítványt, amely előírta volna, hogy piros, sárga, illetve zöld színekkel jelöljék a magas, közepes, illetve alacsony só-, cukor-, illetve zsírtartalmat. A képviselők a tagállamoktól is megtagadták azt a lehetőséget, hogy nemzeti színkód rendszert vezethessenek be.

Az Egységes Európai Baloldal (GUE) képviselője a parlamenti vitában egyszerűen fogalmazta meg az élelmiszer-címkézéssel kapcsolatos kérdést: ha a parlament a fogyasztók és nem a gyártók mellett akar szavazni, akkor egyértelműen a színkód-rendszer bevezetése mellett kell dönteni.

A testület által elfogadott verzió szerint a címkéken csupán az energia-, zsír-, telítettzsír-, cukor- és só - tartalmát lesz kötelező feltüntetni. Emellett a csomagoláson közölni kell a napi ajánlott bevitel mennyiségét (Irányadó Napi Bevitel Érték, INBÉ) valamint fel kell tüntetni a protein-, rost- és transzzsírsav-tartalmat is.

Terelni a fogyasztókat

A kiélezett vitában megfigyelhető volt, hogy a színkód jelölést leginkább a baloldal, a zöldek, valamint többségében az Egyesült Királyságbeli és a német képviselők támogatták. A francia, valamint a konzervatív politikusok a ma is meglévő – INBÉ – rendszer mellett törtek lándzsát, illetve továbbgondolnák a színkód javaslatát. Ahogy James Nicholson az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselője fogalmazott: a szabályozás túl gyorsan akar messzire menni, és túlszabályozná az élelmiszerpiacot. A „túlszabályozást” az ipar láthatóan igyekezett még az Európai Parlament ülése előtt kiküszöbölni: a Corporate Europe Observatory múlt héten közzétett jelentése szerint az élelmiszeripar körülbelül 1 milliárd eurót fordított arra, hogy kilobbizza a szisztéma elutasítását.

A színkód mellett érvelők általában az EU-s polgárok – és különösen a gyerekek – rossz egészségi állapotára hivatkoztak. Az új jelöléssel ugyanis a fogyasztók sokkal egyértelműbb információkhoz juthattak volna, és ezzel nagyobb lett volna az esélye annak, hogy egészségesebb termékeket vásároljanak meg. Azok a képviselők, akik a jelzőlámpás szisztéma ellen szólaltak fel, úgy érveltek, hogy az új rendszer bevezetése sok bürokráciával járna, és ezzel nagy nehézségeket okozna a kis és középvállalkozásoknak. A konzervatívok mellett, a hagyományosan a szabad piacot támogató liberálisok azt hangsúlyozták, hogy a színekkel való jelölés túlontúl paternalisztikus, azaz terelni kívánja a fogyasztókat, meg szeretné mondani nekik, mit is vásároljanak.

Színkód vagy INBÉ?

Tabajdi Csaba a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselője (S&D) hangsúlyozta: támogatja a minél átláthatóbb fogyasztói tájékoztatást és a közlekedési lámpa rendszer bevezetését. Szerinte mindenképpen egységesíteni kellene a ma európában meglévő sokféle címkézési gyakorlatot.

Ellenérvként az is elhangzott, hogy bár a cigarettásdobozokon is van a dohányzás veszélyeire figyelmeztető jelölés, ám ez egyáltalán nem rettenti el a dohányosokat.

Az előterjesztés készítője Renate Sommer az Európai Néppárt (PPE) képviselője a Kosár magazinnak elmondta, hogy a közlekedési lámpa szisztéma elutasításának legfőbb oka az INBÉ megléte, vagyis, hogy ennek használatát az élelmiszercímkéken több képviselő támogatja, mint az egyszerűbben átlátható közlekedési lámpa rendszert.     

Származás és alkohol

Bizonyos termékeknél – például a marhahúsnál, a méznél, olívaolajnál, gyümölcsnél, zöldségnél – már most is kötelező a származási ország feltüntetése. A képviselők támogatták azt a javaslatot, hogy ezt kiterjesszék az összes hús- és tejtermékre, valamint az egy összetevőjű termékre. A hústermékek címkéinek tartalmazniuk kell az állat születésének, tartásának és levágásának helyét. Azt is jelölni kell, ha az állatot – bizonyos vallási előírások miatt – kábítás nélkül ölték le.

Késhegyre menő viták folytak az alkoholok lehetséges címkézési szabályairól is. Az ebben a kérdésben radikális változást követelő baloldali és zöldpárti képviselők amellett érveltek, hogy minden alkoholos italon is legyen feltüntetve a pontos tápértékjelölés.

A parlamenti többség a szavazáson azonban az alkoholokat is mentesítette a kötelezettség alól, viszont, azt megszavazták, hogy a szabályozás szigorúan címkézze a kevert alkoholos italokat – mint például a Bacardi vagy az Unicum egyes termékei –, melyek zömében nagy mennyiségű cukrot tartalmaznak.
A képviselők a nem előre csomagolt termékeket – ilyen például a hentesnél vásárolt hús – kivennék a tápérték-címkézési kötelezettség alól. A kézzel gyártott élelmiszertermékeket előállító mikrovállalkozásoknak szintén nem kellene élelmiszercímkéket használniuk.

Fogyasztóvédelmi csalódás

Monique Goyens, a BEUC - Európai Fogyasztók Szervezete - főigazgatója, így nyilatkozott a szavazásról: „Annak ellenére, hogy rengeteg független kutatás igazolja, hogy a fogyasztók túlnyomó többsége a színkód- rendszer bevezetése mellett van, a képviselők, mégis megtévesztve szavaztak az ellen. Hogyan tudjuk meggyőzni a törvényhozókat arról, hogy az elhízás elleni küzdelemhez, és a közegészség javításáért folytatott csatában ma kell cselekedni és nem holnap. A szavazás eredménye nagyon, nagyon komoly visszaesést jelent” – fogalmazott a főigazgató.

Ez azonban még csak az első olvasat szavazása volt és az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanácsból jó eséllyel második olvasatra visszakerül majd a parlamentbe. A jogszabály végleges elfogadása után az élelmiszeriparnak három éve lesz az átállásra, kivéve a száznál kevesebb főt foglalkoztató, ötmillió eurónál kisebb forgalmú cégeket, amelyek öt évet kapnak a felkészülésre.

Kosár