Stabilnak tűnik a fogyasztói bizalom

A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös felmérésének legfrissebb eredményei szerint – az előzetes várakozásoknak megfelelően – stabilizálódott a fogyasztói bizalom, értéke nem változott 2009 októbere óta. Emellett a Fogyasztói Várakozások Indexe és a Vásárlási Hajlandóság Indexe is szinte változatlan maradt az előző negyedévi eredményekhez képest.

A válaszadók 63 százaléka úgy véli, rosszabbul él, mint egy évvel ezelőtt, és rövid távon nem is bízik a saját (családja) anyagi körülményeinek javulásában. A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) értéke nem változott az előző időszakhoz képest, 2009 júniusa óta stabil, jelenleg 146,1 ponton áll.

A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) az elmúlt időszakokban szinte változatlan maradt, értéke 2009 decemberében 176,1 pont, amely a válság előtt mért szinthez képest relatíve magas.

A Vásárlási Hajlandóság Indexének (VHI) alakulása ingadozó a válsággal érintett periódusokban, de stabilizálódni látszik egy viszonylag alacsonyabb szinten, értéke jelenleg 112,8 pont. Az index értéke nem emelkedett jelentősen a karácsony előtti hetekben, vagyis elmondható, hogy a lakosság továbbra is óvatos és hajlandó visszafogni a vásárlásait.

„Ugyan az előző évben meghozott gazdasági döntések, különböző törvénymódosítások következményei még csak az idei évben realizálódnak, az eredményekben már tükröződik a lakosság megfontoltsága” – értékelte a trendeket Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. A munkanélküliségre vonatkozó várakozásokkal kapcsolatos információk tekintetében megosztott a lakosság: 2009 decemberében a többség (59%) továbbra is a munkanélküliség növekedésére számít, a lakosság egynegyede azonban a ráta stagnálását, egytizede pedig a csökkenését várja.

Az inflációs várakozások nem változtak az előző időszakhoz képest: a lakosság háromnegyede szerint az árak emelkedni fognak a következő időszakban. A megkérdezettek átlagosan 7,9 százalékos inflációval számolnak a következő 12 hónapban.

Az árak változása a lakosság reáljövedelmét is befolyásolja. A megkérdezettek egynegyede számít az inflációval azonos mértékű jövedelemnövekedésre a következő 1-2 évben, 55 százalékuk pedig az inflációnál kisebb mértékű növekedést vár, vagyis ők a reáljövedelmük csökkenésére számítanak. A KSH adatai szerint 2009 novemberében az áremelkedés mértéke 5,2 százalék volt az előző év azonos időszakához képest, 2009. január-novemberi időszakban pedig 4,1 százalék.

Arra a kérdésre, hogy jobban vagy rosszabbul élnek, mint egy évvel ezelőtt, a válaszadók 63 százaléka azt válaszolta, hogy rosszabbul él, valószínűleg anyagi helyzete is romlani fog a közeljövőben. Ráadásul rövid távon nem is bíznak a saját (családjuk) anyagi körülményeik javulásában.

A hitelfelvétellel és a megtakarításokkal kapcsolatban nem változott jelentősen a megkérdezettek véleménye. A lakosság nagy része sem megtakarításai felhasználásával, sem hitelfelvétellel nem vásárolna. Bár a válaszadók közel 50 százaléka szerint érdemes lenne most lakásba befektetni, a megkérdezettek egyharmada jelenleg mégsem venne fel hitelt. Ugyanennyien számítanak a következő 12 hónapban a hitelkamatok növekedésére.

Az előző negyedévhez hasonlóan 2009 decemberében a megkérdezettek csaknem fele szerint nem megfelelő az idő a megtakarításaik felhasználására, 27 százalékuknak pedig nem rendelkezik megtakarítással.

A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv sem változott 2009 utolsó negyedévében, a válaszadók egyötöde nem vásárolna most nagyobb háztartási eszközt, ha mégis megteszi, azt a szükségesség határozza meg.


elelmiszer.hu